Egyre vonzóbb az átalányadó - kinek lehet jobb, mint a kata?

Az átalányadó szabályozása kedvezően változott, így sokan elgondolkodhatnak, hogy nem lenne-e érdemes váltani. Különösen igaz lehet ez azokra az egyéni vállalkozókra, akiknek a kata 3 millió forintos bevételi küszöbértéke problémát okozhat (és nem csak azért, mert a megbízó számára az átalányadózó alvállalkozó esetében nem merül fel extra adófizetési kötelezettség).

Dia

2021-10-05

A kata egy roppant kedvező, és mellette a legegyszerűbb adózás, nem meglepően nagyon népszerű - és éppen ezért olyan általánosan elterjedt tévhit, hogy a katás könyvelés felesleges pénzkidobás. Ez bizonyos, kivételes esetekben lehet helytálló, azonban elég egyetlen Facebook vagy Google hirdetés, amit a vállalkozásra számolunk el, és máris ÁFA bevallást kell készíteni - ilyenkor látjuk az S.O.S. könyvelőt kereső posztokat a különböző Facebook csoportokban.


Mit jelent az átalányadó, és mitől lehet kedvezőbb 2022-ben?


Az átalányadó a vállalkozó bevételéből egy vélelmezett költséghányaddal kalkulál, az így kapott jövedelem után kell adót és járulékot fizetni. A költségeket nem kell számlával igazolni (bár megőrizni meg kell - egyrészt törvény írja elő, másrészt ha év közben kiesik a vállalkozó az átalányadóból, el is kellhet számolnia). Azt, hogy mekkora költséghányadot szorozhatunk rá a bevételre, a vállalkozás tevékenysége határozza meg (2022-től ugyanez vonatkozik a nyugdíjas vállalkozókra is). Jövőre 40%, 80% és 90%-os költséghányadok lesznek (a jelenlegi 8 költséghányad helyett).


Kedvező változás továbbá, hogy növekedni fog a bevételi keret - idén 15 millió forint, illetve kiskereskedelmi tevékenység esetén 100 millió forint. 2022-ben ez a minimálbérhez lesz kötve: az éves minimálbér 10-szerese, illetve kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szerese lesz a bevételi határ. A bevételi határra azonban nagyon oda kell figyelni, aki kiesik év közben, az visszamenőleg a teljes évre vonatkozóan kerül ki az átalányadó alól!


Bevezetésre kerül a mentesített jövedelem rész, tevékenységtől függetlenül, ami azt jelenti, hogy az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem SZJA, szocho és TB mentességet élvez - itt azért meg kell jegyezni, hogy a főállású egyéni vállalkozó a minimum járulékfizetési szabályok értelmében járulékot és szochot ez után a jövedelem után is fizet (a mellékállásúak, nyugdíjasok és nappali tagozatos egyetemisták mentesülnek ez alól). Fontos továbbá, hogy bár fizetni nem kell, de a járulékbevallást be kell adni nullásan is.


Amennyiben 200.000 Ft lesz a minimálbér, ez 200.000 x 12 / 2 = 1.200.000 Ft, vagyis ez azt jelenti, hogy 40%-os költséghányad esetén 2.000.000 Ft, 80%-os költséghányad esetén 6.000.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén pedig 12 millió Ft jövedelemig nem kell adót fizetni. A mentesített jövedelem rész mellékállásban is érvényesíthető lesz (azonos összehatárig).


Az átalányadót választó vállalkozó a jövedelme után alapesetben személyi jövedelemadót (15%), TB járulékot (18,5%), valamint szochot (15,5% - 2022. július 1. után 15%) fizet. Nyereségadót, valamint osztalékadót nem kell fizetni.


Az adókedvezmények (4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye, első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény, vagy bizonyos betegségek esetén járó kedvezmények) érvényesíthetőek, ami szintén vonzóbbá teheti az átalányadót, mint a katát.


Ki lehet átalányadózó?


Egyéni vállalkozók, illetve mezőgazdasági őstermelők. Tevékenységi korlátozás nincs, vagyis bármilyen tevékenységgel választható, csak a bevételi határra kell figyelni. Jelenleg 15 ezer átalányadózót tart nyilván a NAV - ez a többszörösére nőhet jövőre.


Fontos megkötés, hogy csak az választhatja az átalányadót, akinek a bevétele az előző adóévben sem haladta meg a minimálbér 10-szeresét (jelenleg 167.400 x 12 x 10 = 20.088.000 forint), illetve várhatóan tárgyévben sem fogja meghaladni (kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig az éves minimálbér 50-szeresét). Év közben induló vállalkozás esetében is választható az átalányadó, ebben az esetben az éves keretet napra kell arányosítani (a kata esetében hónapra). Bevételnek hasonlóan a katához, a befolyt bevétel számít.


Az átalányadót az adóév egészére lehet választani, amiről nyilatkozni szükséges. Kilépni év közben elvileg nem lehet - de a katát év közben is lehet választani, ilyen módon mégiscsak lehet váltani (illetve természetesen ki is lehet esni belőle a bevételi határ átlépésével, viszont ahogy korábban írtam is, ez visszamenőleg a teljes adóévet érinti, a vállalkozó alapesetben a vállalkozói SZJA hatálya alá kerül).


Milyen költséghányadot kell alkalmazni?


A 40%-os költséghányad az alapértelmezett költséghányad, azaz minden olyan tevékenységre ez vonatkozik, amit nem sorol fel a jogszabály a 80%-os, illetve a 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek között.


80%-os költséghányad vonatkozik például az építőipari szolgáltatásra (TEÁOR 43), a taxis személyszállításra (TESZOR 49.32.11), a számítógép, kommunikációs eszköz javításra (TESZOR 95.1), a fényképészetre (TESZOR 74.20), a fodrászat, szépségápolásra (TESZOR 96.02), vagy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenységre (TESZOR 56).


A 90%-os költséghányadot csak mezőgazdasági őstermelő, vagy az alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt (más tevékenységből nem lehet bevétele - ha van, csak a 80%-os költséghányad alkalmazható). Viszont! A webshopok esetén is alkalmazható a 90%-os költséghányad.


Amennyiben a vállalkozó tevékenysége év közben változik, és ennek folyományaként már csak alacsonyabb költséghányad alkalmazására jogosult, úgy arra visszamenőleg, az adóév első napjától kezdődően kell áttérni.


Kiknek lehet igazán előnyös az átalányadó?


Általánosságban azt mondhatjuk, hogy annak éri meg főként elgondolkodni az átalányadó választásán, akinek

  • kevés költségszámlája van,
  • magasabb költséghányadot tud alkalmazni,
  • SZJA kedvezményekre jogosult,
  • illetve természetesen annak, akinek a kata a szigorítások után már nem felel meg, mert egy partner felé évi 3 millió Ft feletti összegben számlázna (esetleg kapcsolt vállalkozás felé számlázna).


Mellékállásban (vagy nappali tagozatos egyetem, nyugdíj mellett) is jó választás lehet a mentesített jövedelem résznek köszönhetően.


Gondolkodsz, hogy átalányadóra válts?


Ebben mindenképp kérd egy könyvelő segítségét - a könyvelő keresés pedig nem is lehetne egyszerűbb, a Könyvelő-Neten: állítsd be cégformának az egyéni vállalkozást, keresd ki a listából az iparágadat (ha őstermelő vagy, itt tudod jelezni), és válogass a találati listán szerelő könyvelők közül. Javasoljuk, hogy keresd a Digitális Könyvelő minősítéssel rendelkező könyvelőket - nem csak a saját életedet könnyíted meg a digitális megoldások használata által, de az ilyen könyvelők számára egyre inkább természetes, hogy havi riportokkal, tanácsokkal, proaktívan segítik ügyfeleiket.


Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Köszönjük, kollégánk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.
Hoppá! Valami hiba történt.